Segítő kezek – képzett mérnökök

A leendő mérnökök a legnagyobb nyertesei a felsőoktatás és az ipar szoros együttműködésének

2023. április 19., szerda, 06:00

Címkék: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetem felsőoktatás forgácsolás MULTUS U4000 OKUMA Smartus Zrt.

Az ipar-egyetem kooperáció fontos eleme a hazai gazdaság és a felsőoktatás versenyképességének. Néhány, kivételesen jó helyzetben lévő vidéki egyetemen kívül azonban a hazai felsőoktatási intézmények lehetőségeit nagyrészt az iparból nyújtott segítő kezek határozzák meg. Az ipari szereplők támogatása tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarországon minél több és minél magasabb szintű, naprakész tudással rendelkező fiatal mérnök jelenhessen meg a munkaerőpiacon.

Kétarcú felsőoktatás

A Smartus Zrt. által a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gyártástechnológiai Tanszékén 2023. március 30-án tartott „Vissza az iskolapadba” rendezvény jó példát mutatott az ipar és a felsőoktatás összefonódásának kölcsönös előnyeire. „Nemcsak a Műegyetem, hanem a többi intézmény mindennapjait is ismerve elmondhatom, hogy nagyon kétarcú a hazai műszaki felsőoktatás felszereltsége – mondta dr. Szalay Tibor, a rendezvénynek otthont adó Gyártástechnológiai Tanszék tanszékvezetője. – Nálunk, ahogy máshol is, jelen van a legkorszerűbb ipari technológia, de az oktatási infrastruktúra alulfinanszírozott, nagyon nehéz, szinte lehetetlen követni az ipar műszaki fejlődését. Az is tény, hogy az ipar hozzáállása is kétarcú: a vidéki iparcégek talán jobban a magukénak érzik a helyi oktatási intézményeket és arra is számíthatnak, hogy az ott végzett hallgatók a helyi munkaerőhiányt csillapítják majd. A BMGE az egész ország számára képez mérnököket, így ezzel nem érvelhetünk. Az ember azt gondolná, hogy egy egyetem a jövőt oktatja, ehhez képest keresnünk kell az együttműködő partnereket, akikhez elvihetjük a hallgatóinkat – vagy még jobb esetben a berendezést hozzák el hozzánk. De minden felsőoktatási intézmény igyekszik megfelelni a modern ipar által támasztott követelményeknek.”

A Smartus Zrt. 2023. március 30-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gyártástechnológiai Tanszékén tartotta „Vissza az iskolapadba” rendezvényt 

Dr. Szalay Tibor észrevételeit Mátyás János, a Smartus Zrt. szintén a Műegyetemen végzett vezérigazgatója is megerősítette: „Felemás képet mutat a hazai műszaki oktatás felszereltsége, a «autóvárosokban» ugyanis, mint Kecskemét, vagy Győr, sokkal színvonalasabb eszközökkel folyhat az oktatás. Olyannyira, hogy az ottani egyetemek a környező oktatási intézményeknek is fel tudják ajánlani a fölös eszközeiket. A mégoly patinás Műszaki Egyetem azonban egyik autógyár támogatását sem élvezi, ezért még ugyanazokat a gépeket lehet látni, amiken én tanultam 1993-ban történő diplomázásomig.”

Két OKUMA-szerszámgép segíti a mérnökhallgatók gyakorlati képzését

A rendezvény megnyitásaként Tim Schmidt, az OKMUKA régiós értékesítési vezetője mutatta be az idén 125 éves OKUMA-t és beszélt az Európa műszaki oktatási intézményeibe kihelyezett több mint 200 szerszámgépről. Dr. Szalay Tibor pedig a Smartus Zrt-vel kialakított kapcsolat első lépéseit idézte fel: „az OKUMA hazai képviseletének vezetőjével 2015 nyarán találkoztunk első ízben és a gondolkodásmódunk hasonlóságát jól jelzi, hogy alig fél éven belül már a tanszékre is került az első OKUMA-gépünk, egy LB  3000 EX II eszterga, amit még abban a szemeszterben be is integráltunk az oktatásba.”

„Valóban kerestük a kapcsolatot az egyetemmel, mégpedig azzal a kifejezett szándékkal, hogy támogatásképpen gépet helyezzünk ki hozzájuk – tette hozzá Mátyás János. – Ilyen célokra az OKUMA egyébként külön programot hozott létre, főleg olyan intézmények számára adunk gépeket, ahol kutatások is folynak. A most átadott MULTUS esztergaközpont a szorgalmi időszakban részt vesz az oktatásban, annak végén pedig megpróbáljuk értékesíteni a berendezést és egy újat telepítünk az egyetem falai közé.”

A Gyártástechnológiai Tanszéken egy LB  3000 EX II eszterga és egy MULTUS esztergaközpont segíti az oktatást

Átfogó előadásprogram

A rendezvény a kellemest a hasznossal is összekötötte, ezért előadások hangzottak el a forgácsolást segítő intelligens technológiákról, a költséghatékony Robocube adaptív robotos gépkiszolgálás előnyeiről, a forgácsüzemek számára ajánlott egyedi daruk tervezéséről és gyártásáról, a generatív tervezésről, valamint a szelektív lézersugaras olvasztás eljárással létrehozott fémalkatrészekről.

„A fémnyomtatás tele van téves sztereotípiákkal – jelentette ki előadásában Sipos Ádám, az SLM-Solutions fémnyomtatók hazai forgalmazását is ellátó Smartus Zrt. értékesítője. – Az egyik tévedés, hogy sorozatgyártásra nem alkalmas, illetve, hogy lassú. A nyomtatók nem lassúak. Az SLM-Solutions kínálatában például olyan modell is van, ami 12 lézerrel és óriási energiasűrűséggel dolgozik. Ez adott esetben 12 alkatrész nyomtatását teszi lehetővé párhuzamosan. És igaz ugyan, hogy a nyomtatás a konvencionális gyártási megoldásokkal összehasonlítva lassabb, de az efféle összehasonlítás nem életszerű. A gyártás teljes folyamatának összehasonlításával a kép árnyaltabbá válik. És hogy melyik eljárás kerül ki győztesen, az elsősorban azon múlik, hogy a tervezőmérnök milyen szemlélettel álmodta meg az alkatrészt. Nyomtatással például a korábban szerelést igénylő egységek szerelés nélkül valósíthatók meg, ezzel a lánc lerövidül, a hibalehetőségek száma pedig lecsökken.”

Az ipari szereplők által nyújtott támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarországon minél több és minél magasabb szintű, naprakész tudással rendelkező fiatal mérnök jelenhessen meg a munkaerőpiacon

Kölcsönös előnyök

A Smartus Zrt-hez hasonló cégek felajánlásai elképesztően sokat számítanak. Egy hibrid megmunkálógép felszerszámozása nagyjából 5 millió forintba kerül. Összehasonlításképpen: egy nagyjából megegyezik a Gyártástechnológiai Tanszék teljes, napi fogyóeszközökre elkölthető keretével, a nyomtatópatronokat és a krétákat is beleértve.

Tény, hogy ilyen helyzetben egy sokmilliós berendezés pusztán oktatási célokra történő megvásárlása szinte bűnnek számítana. „Ha a kutatásokba nem tudnánk bevonni az adott gépet, akkor csak az a megoldás marad, hogy az ipari szereplők segítőkészégére alapozunk – mondta dr. Szalay Tibor. – Nagy örömömre szolgál, hogy ezt a másik oldal is megérti és egyre több hazai iparcég siet a segítségünkre. A legtöbb jó együttműködés a személyes kapcsolatok révén alakult ki.”

„Ez nem pusztán gesztus a jövő mérnöknemzedéke számára, hanem egyben jó befektetés is – magyarázta Mátyás János. – Adtunk már el gépet úgy, hogy a vevő fia a mi gépünkön tanult az egyetemen, megismerte a berendezés képeségeit és ő tanácsolta az apjának az OKUMA márka választását.”

A rendezvény egy roadshow első állomása volt, amin az egyetem hallgatói mellett a környék fémipari vállalkozásainak munkatársai vettek részt. A Smartus Zrt. hasonló rendezvények megtartását tervi Miskolcon, Kecskeméten és Győrben, a célok között ezeken kívül Veszprém és Dunaújváros is szerepel, aki tehát valós, jó példákat akar látni az ipar és a felsőoktatás kölcsönösen hasznos együttműködéséről, az ne habozzon regisztrálni a soron következő állomások valamelyikére.

Molnár László