Munkaerő-piaci körkép – egyetemi szemszögből

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara agrár- és műszaki képzési területen alap- és mesterképzést is folytat. A felvételi statisztikák szerint a Mérnöki Kar képzéseire növekvő igény mutatkozik, ugyanis 2009-hez képest több mint 100 hallgatóval többen iratkoztak be hozzájuk 2014-ben. Keszthelyi-Szabó Gábor dékán lapunknak elmondta: az általuk képzett szakemberek az ipari szereplők visszajelzése szerint a gyakorlatban is megállják a helyüket. Gyakran előfordul, hogy a cégek a betöltendő álláshelyekkel közvetlenül keresik meg a kart annak érdekében, hogy a végzős hallgatók körében hirdessék azokat.

Mindig fontos kérdés, hogy az oktatás mennyiben követi az iparági igényeket. Nos, Szegeden minden hallgató a képzése során 4–12 hetes szakmai gyakorlaton vesz részt, ahol élesben, üzemi körülmények között van lehetőségük elmélyíteni az elméleti tudásukat. Egyúttal a gyakorlati helyekről visszajelzés érkezik az egyetemre a hallgatók rátermettségéről, felkészültségéről. Az is a kapcsolat szorosságát jelzi, hogy a záróvizsgabizottságban mindig helyet kapnak az ipar képviselői, akik az iparági elvárásokat szem előtt tartva véleményezik a vizsgázó hallgatókat. Építő javaslataikat a képzések során szem előtt tartják az oktatás színvonalának emelése érdekében. Az oktatásban rendszeresen ipari szakemberek is tartanak előadásokat, gyakorlati órákat, valamint sok segítséget nyújtanak az időközben cégvezetővé lett, régi hallgatók is, akik teret engednek az általuk vezetett üzemekben, hogy a hallgatók gyakorlatorientált képzése a teljes vállalati működés figyelemmel kísérésével is megvalósulhasson. A kar több ipari partnere rendszeresen hirdet gyakornoki pályázatokat és céges ösztöndíjakat, ahol a legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatók megmérettethetik magukat. A diákok az elnyert pályázatok révén olyan tapasztalatokra és kapcsolatokra tehetnek szert, amelyek szakmai fejlődésüket, karrierlehetőségeiket nagymértékben segítik.

 

 

A hallgatók – a kar lelkes oktatóinak segítségével – komoly cégek támogatását élvezik a Pneumobil-programban, amelynek során több éve nemzetközi és országos versenyeken indulnak és nyernek el díjakat sűrített levegővel működő, saját tervezésű és kivitelezésű versenyautóikkal. Lépést tartva az ipar fejlődésével számos szegedi labor első osztályú, korszerű berendezéssel van ellátva – persze mindig van fejlesztendő terület. A laborok új gépekkel, mérőműszerekkel való ellátottságának javítása érdekében számos uniós pályázat van jelenleg is folyamatban. Az intézmény pályázati tevékenysége jelentős, azonban a szükséges fejlesztésekhez kizárólag a pályázati források nem elegendőek. Szűkös anyagi lehetőségeiket és az anyagigényes képzéseiket figyelembe véve az ipari szerepvállalás fokozása a cél, hiszen a végzett hallgatók minőségi tudásának, felkészültségének előnyeit elsősorban ezek a cégek fogják hasznosítani a jövőben – szögezte le a kar dékánja.

 

Baumann Mihály adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Épületgépészeti Tanszék mb. tanszékvezetője szerint Magyarországon is hasonló a helyzet, mint ami a nyugat-európai országokra jellemző. Az alapproblémát a mérnökök munkájának társadalmi megítélése okozza. Mivel a társadalom alulértékeli a mérnöki munkát, ezért nem vonzó a fiatalok számára. Ha utána még az is kiderül, hogy ezen a szakon sokat kell számolni, rajzolni, nehéz vizsgák vannak, akkor ez ugyancsak elriasztja a hallgatókat. Segít kissé az, hogy ezeken a szakokon nem csökkentették az államilag finanszírozott létszámokat, de ennek ellenére ma is az mondható el, hogy az ipar jóval nagyobb létszámot igényelne, mint a végzett hallgatók száma. Ez különösen igaz manapság, amikor nagyon sok idős szakember nyugdíjazása miatt ez a mérnökhiány fokozottabban jelentkezik. – Nem érezzük még azt, hogy most hirtelen tömegével jelentkeznének a hallgatók. Igaz az is, hogy szerencsére nem csökken jelentősen a jelentkezők száma – összegzi a tanszékvezető.

 

 

Nem szabad arról megfeledkezni, hogy az oktatás akkor erős, ha erős alapokat nyújt, mert ezekre építve könnyen lehet a speciális iparági igényeknek megfelelő továbbképzésekkel az adott feladatra felkészülni. Természetesen az oktatásnak a változásokat követnie kell, de sosem lesz képes a nagyon szerteágazó piaci igényeket teljes mértékben lefedni. Szerencsés helyzetben vannak azok az egyetemek, ahol egy Audi vagy Mercedes méretű koncentrált ipari igény áll a háttérben, mert ezek felvevőpiaca már lehetővé teszi az ilyen cégek részére való speciális képzések biztosítását. Ebből a szempontból előrelépés Pécsett, hogy ott több céggel együttműködve indul duális képzés, ahol a képzés közben a hallgató egy ipari partnernél tölti a képzésen felüli idejét, a gyakorlati képzés mellett az adott cég speciális igényeit is látva egyes feladatok témája is illeszkedhet ezekhez.  Szerencsére számos céggel nagyon szoros kapcsolatot tudnak fenntartani. Számukra is előnyös, hogy a cégek szakembereit is be lehet vonni adott esetben az oktatásba, miközben a cégek számára ez azt a lehetőséget nyújtja, hogy a hallgatók megismerkedhetnek a termékeikkel.

 

 

A problémák közül az egyik összefügg azzal, hogy nem elég népszerű a gépészmérnökség, ezért a hallgatók viszonylag alacsony pontszámmal tudnak bekerülni. Ez nem feltétlenül engedi meg a magas követelményszint megcélzását. Egy másik súlyos probléma, hogy nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók létszáma is nagymértékben csökkent a korábbi időszakokhoz képest, ez pedig az oktatók terhelését növeli. Egyre inkább a tömegképzés jellemző, kevésbé tudják a korábban alkalmazott kiscsoportos laboratóriumi és műhelymunkát biztosítani. Ilyenek hiányában nehéz a gyakorlatorientált képzést biztosítani, ami korábban a hallgatókat egyértelműen jellemezte. Ennek szakember- és finanszírozási hátterét kellene megteremteni – véli Baumann Mihály.

 

Bertóti Edgár, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja is úgy látja: az ipar lényegesen több végzett hallgatót, illetve mérnököt és informatikust lenne képes felszívni, mint amennyi a karukon végez. A szakjaikon oktatott tantervek azonban minden szempontból kielégítik az ipar legkorszerűbb igényeit, köszönhetően a vezető cégekkel való napi szintű információcserének. A kar mind az oktatás, mind a kutatás területén a cégekkel, iparvállalatokkal és a gazdaság különböző szereplőivel kiváló kapcsolatokkal rendelkezik. Az oktatók-kutatók rendkívül alacsony anyagi megbecsültsége miatt viszont nagyon sokan inkább az ipari cégeknél helyezkednek el, emiatt a megfelelő oktatói utánpótlás folyamatosan veszélyben van.