Átalakulóban a tömegtermelés?

Rendkívül kifinomult technológiává vált a 3D nyomtatás

2014. szeptember 20., szombat, 09:33

Címkék: 3D nyomtatás 3D print

Már Magyarországon is egyre többen érdeklődnek a 3D nyomtatás iránt, még ha talán a gyakorlatban nem is annyira elterjedt. Idén egy három napos rendezvény, a 3D Printing Days csak ezzel foglalkozott. Interjúnkban Falk Györgyöt, a Varinex Zrt. 3D nyomtatási üzletágának vezetőjét kérdeztük a 3D nyomtatásról. Cégük elsőként kezdett el foglalkozni Magyarországon az ipari 3D nyomtatással és 15 éve segítik az érdeklődőket 3D nyomtatással és egyéb prototípusgyártó technológiákkal.

Kezd már a 3D nyomtatás beépülni a mindennapokba?


Nehéz kérdés. A 3D Printing Days rendezvényen látott nyomtatók többsége házilag barkácsoltnak számít, amiben semmi pejoratív nincs, hiszen annak idején a vasútmodelleket is barkács módszerrel készítettük. De látni kell, hogy ezek az eszközök professzionális felhasználásra nem alkalmasak.

Tavaly történt, hogy a pisztoly kinyomtatásának lehetősége erősen a 3D nyomtatás felé irányította a közfigyelmet. Egy Cody Wilson nevű jogászhallgató kért és kapott fegyvergyártási engedélyt az összes államra nézve. Ő találta ki, hogy a fegyvereket nyomtatni fogja az FDM (huzalos) technológiával. Erre a hírre számos médium keresett meg minket is azzal a kérdéssel, hogy tudunk-e mi is fegyvert nyomtatni. A válaszunk az volt, hogy tudunk, de Magyarországon a fegyverek ilyentén való gyártása nem engedélyezett, rettenetesen nehéz egy erre vonatkozó engedély beszerzése.

Az újságírók ezek után megkérdezték, hogy akkor mégis mit lehet otthon nyomtatni. Elég rosszul éreztem magam, mert 16 éves gyakorlattal a hátam mögött nem tudtam erre értelmes választ adni. Megnéztem, hogy mit mondanak erre a téma nemzetközi szakértői, de ők is bizonytalanok voltak a kérdésben. Igazából nincs még kitalálva, hogy mit lehet otthon kezdeni egy 3D nyomtatóval, de a fejlett országokban van olyan életszínvonal, hogy a háztartások megengedhessenek magunknak egy 3D nyomtatót, és ha nem használják, legfeljebb kidobják. Mi még nem tartunk itt.

 


Hogyan segít a What to Print in 3D? pályázat a technológia hazai elterjedésében?


Mikor eljutottunk odáig, hogy nem tudjuk, mire lenne jó odahaza egy 3D nyomtató, úgy véltük, hogy nem is nekünk kell ezt kitalálni. Majd az emberek megmondják, mert nem véletlenül adnak el havi 4 000 ilyen nyomtatót világszerte. A Design Terminál minden évben tart egy háromnapos kiállítást a 3D nyomtatásról. Idén annyit változtattunk rajta, hogy kiírtunk egy pályázatot, hogy mit érdemes 3D nyomtatóval házilag készíteni. Nem volt sok idő arra, hogy akihez eljutott a hír, az felkészüljön, mégis nagyon nívós pályázatok érkeztek. Olyan emóciókat ébresztettek a szűriben, hogy jövőre is mindenképpen megrendezzük a versenyt és sokkal hosszabb felkészülési időt hagyunk a pályázóknak.

Egyelőre kevés 3D nyomtatót vásárolnak a magyar háztartások. Ennek egyik oka, hogy még drágák, a másik pedig éppen a felhasználási ötletek hiánya. Nekünk is döntenünk kell abban, hogy szeretnénk-e kisnyomtatókkal foglalkozni. A lakossági piac teljesen más megközelítést igényel, mint a vállalati szektor. A dilemma eldöntésében segít majd a What to Print in 3D? pályázat.


Hogyan fejlődik a vállalati felhasználás?


Ami az ipari felhasználást illeti, sokan nevezik a 3D nyomtatást újabb ipari forradalomnak. Én ezzel nem értek egyet, sok mindent leegyszerűsít és forradalmasít, de a CNC gépek is egyre pontosabban és gyorsabban dolgoznak, ezeket a gépeket tehát nem fogja kiszorítani egy 3D nyomtató.  Vannak azonban olyan területek, ahol a 3D nyomtatás pontossága és gyorsasága messze a CNC technológia fölött van. Nem kérdés, hogy itt a nyomtatókat fogják majd használni.

A gépészmérnöki megközelítésünk és 16 éves tapasztalatunk sokat segít az ipari alkalmazások hazai támogatásában. Nagyon széles paletta ez és egyre többen ismerik fel a lehetőséget. Mi nem elsősorban értékesíteni akarunk, hanem a műszaki problémák megoldása irányából közelítünk. A nyomtatóinkkal szolgáltatunk is, amibe a modellnyomtatás is beletartozik. Az ügyfelek megismerik a technológiát és egy idő után sokan átlátják, hogy jobban járnak, ha vesznek maguknak egy nyomtatót. Ez a műszaki bizalomra épített eladási stratégia nagyon jól működik, bár darabszámra nem olyan látványos, mint a kereskedői magatartás. Idén valószínűleg elérjük az 50. eladott nyomtatót, átlagban minden hónapban egyet értékesítünk. Foglakoztunk gipszporos nyomtatókkal is, de azok nem szerettették meg a technológiát az ügyfelekkel. A műgyanta cseppes technológia hozadéka, hogy tavaly már 2 tonna alapanyagot is értékesíthettünk.

A közelmúlt másik fontos történése az FDM technológiát eredetileg kifejlesztő Stratasys az Objettel történő fúziója volt. Együtt nagyobb portfoliót képviselnek és ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Eddig nem voltunk oda az FDM technológiáért, mert a 178 mikron vastagságú huzal a 16 mikronhoz képest egy nagyságrenddel nagyobb rétegvastagságot eredményezett. A műszaki megközelítésből adódóan olyan jó volt a kapcsolatunk az Objettel, hogy minden európai forgalmazónak el kellett jönnie hozzánk tanfolyamra. De az igaz, hogy a hőre lágyuló műanyagból tartósabb, másra használható modellek készíthetők. Elkezdtük tehát a Stratasys nyomtatók forgalmazását is. Van olyan grafittal töltött hőre lágyuló műanyag huzal, ami az elektrosztatikus feltöltődésből származó feszültségeket levezeti a modellről, ami kulcskérdés az elektronikai összeszerelő üzemekben.

Az FDM technológia portfóliónkba vétele nagy lépés volt számunkra. A felületminőség ugyan valóban nem olyan kifinomult, de az elektrosztatikus feltöltődésből származó feszültség levezetése nagy előny akár egy sebességváltó összeszerelésénél is, hiszen abban is vannak érzékeny elektronikus alkatrészek. A két technológia nagyon jól kiegészíti egymást.


Az oktatási intézmények mennyire érdeklődnek a 3D technológia iránt?


Európában az oktatási intézmények 30-40%-os arányt képviselnek a 3D nyomtatók piacán. Ennek nagyon örülök, mert még az ipari alkalmazások során sem mindenkinek triviális a nyomtatók használhatósága. Nagy előny, ha a fiatal mérnökhallgatók már a képzés során megismerik a lehetőségeket. Az egyetemek talán egymást is motiválják ebben. Ha olyan problémájuk merül fel, hogy a gépet ugyan már beszerezték pályázati forrásból, de alapanyagra nincs pénzük, akkor akár térítésmentesen is adunk nekik, nyilván korlátozott mennyiségben.

 


Milyen változás kell ahhoz, hogy tömegesen terjedjen el az iparban a 3D nyomtatás?


Sokkal nagyobb értékesítési erőt kellene erre fordítani. Csak a példa kedvéért: egy Audi méretű üzemben hihetetlen mennyiségű pénzt lehetne megtakarítani a modellváltások felgyorsításával, azzal, hogy a JIG-eket nyomtatni is lehet. A modellváltás 3 hónapról akár 3 hétre is lerövidülhet, ami az autógyártás Szent Grálja, de egy ilyen változáshoz részünkről is szélesebb ügyféltámogatás szükségeltetne. A közérdeklődés fenntartása is fontos, de a piac kiszámíthatóságára is többet kellene figyelniük az illetékeseknek. Az idei év pl. kissé lanyha, mert bár sok gépforgalmazó tudja, hogy milyen gépet szeretnének venni az ügyfeleik, mindenki a pályázatok kiírására vár, amik egyre csúsznak. Érdemes várni a pályázatokra, de a forgalmazóknak ez nagyon rossz, hiszen ha most ki is írnák a pályázatokat, abból pénz csak tavasszal lenne.


A távol-keleti konkurencia megjelent már Európában?


Röviden válaszolva igen, mert a szabadalmak már lejártak, vagy hamarosan le fognak járni. A frankfurti Euromold kiállításon már 2-3 évvel ezelőtt megjelentek a kínai gépek. Persze a szabadalmakat mindenki megpróbálja meghosszabbítani, pl. a Stratasys esetében a munkatér fűtésének szabadalma még nem járt le. Az Objetet még nem másolják, ott még legalább 10 év van a szabadalom lejártáig. A kisgépekből rengeteg készül a Távol-Keleten, és alig várják, hogy egy-egy szabadalom lejárjon, azonnal megjelenik a technológia az ő gépeikben is. De nincs kereskedelmi és szervizhátterük Magyarországon. Úgy gondolom, hosszú távon minden kategória meg fogja találni a piacát. Az olcsó kisgépek sokszor 254 mikronos rétegvastagsággal dolgoznak, azokkal nem lehet minőségi modelleket készíteni, nem is hasonlítható össze a professzionális nyomtatókkal.

A kevésbé professzionális huzalos nyomtatóknál pl. nincs támaszanyag, vagyis ha a nyomtatás során eljutnánk oda, hogy a levegőben kellene nyomtatni, akkor a nyomtató a modell saját anyagából próbál támaszanyagot csinálni. Profibb megoldás az, hogy két huzal van, az egyikből a modell, a másikból a támaszanyag épül fel. A kéthuzalos technológia szabadalma sem járt még le, de ha lejár, biztosan megjelennek majd a kéthuzalos kisgépek is.

www.varinex.hu

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
TERMÉK + MEGOLDÁS

Magával ragadó film-, hangzás- és játékélmény? Hódít a Panasonic OLED-je

MŰSZAKI ÁLLÁSBÖRZE




Média Partnerek